Elektromos készülékek, berendezések biztonságos használatához valamint otthoni amatőr villanyszerelés biztonságos elvégzéséhez szeretnék néhány jó tanáccsal segítséget nyújtani.
Az alábbi összeállítás a leggyakrabban elkövetett hibák alapján készül.
Ez az oldal nem a szakembereknek készült, ezért próbálom mindenki számára érthetően tömören és alapszinten összeállítani, a véleményem szerint legfontosabbakat.
Sok esetben nagyon apró, szinte nevetségesnek tűnő hibákkal lehet elektromos tüzet vagy balesetet okozni. Kis odafigyeléssel, akár egy 50-100 forintos alkatrész beszerelésével, vagy néhány perccel tovább tartó munkával baleseteket, tüzeket lehet megelőzni.
A hosszabbító
Elhelyezésénél vigyázzunk, ne lógjon be olyan helyre, ahol leránthatjuk, vagy megbotolhatunk benne.
Használatbavétel előtt vizsgáljuk meg, nincs-e látható sérülés a kábelen, vagy a csatlakozókon.
Hibásnak tekinthető a hosszabbító abban az esetben is, ha a csatlakozóból a kábel külső szigetelése kicsúszott.
Elhelyezésnél figyeljünk arra, hogy ne legyen rátolva bútor, gép, vagy bármi más, ami sérülést okozhat a kábel szigetelésén. Nem csak éles, hanem tompa de nehéz tárgyak is veszélyesek lehetnek. Utóbbiak képesek olyan mértékben összepréselni a kábelt, hogy annak vezető erei összeérve zárlatot okozzanak.
Ne lépjünk a hosszabbító kábelére és azt ne tegyük szőnyeg, lábtörlő, stb alá.
Több hosszabbítót ne dugjunk egymásba. Ez megváltoztatja terhelhetőségét és olyan mértékben megváltozhat az így kialakított áramkör hossza, hogy annak védelmét ellátó kismegszakító nem lesz képes időben kikapcsolni sem zárlat, sem túlterhelés esetén.
Használat közben ne hagyjuk a hosszabbítót összetekerve, vagy a kábeldobra felcsévélve. Nagyobb terhelésnél hatására a feltekercselt része olyan mértékben melegedhet, hogy a kábel szigetelése összeolvad.
Ne használjunk olyan hosszabbítót, melynek falra szerelhető csapfedeles dugaszoló aljzat a vége. Ezekből előszeretettel készítenek hosszabbítókat, mert azt hiszik az IP44 védettség miatt, az a dugalj a szabadban is használható. Ez nem így van. A dugalj víz behatolása elleni védettsége csak szakszerűen tetejével felfelé és függőlegesen felszerelve érvényes. Sajnos ezek belsejében nincs olyan szerkezeti elem, ami a kábelt rögzítené kicsúszás ellen. A vezető erek elektromos csatlakozása erre a célra nem megfelelő.
Ha kisgyermek jelenléte is várható a hosszabbító közelében, akkor a szabadon maradt dugaljakba tegyünk gyerekvédő dugókat. Természetesen csak akkor, ha nincs benne gyárilag gyerekvédelem.
A dugvillákat határozottan mindig ütközésig toljuk be a dugaljba. Az épphogy beleillesztett dugó melegedni, szikrázni fog és jó kiindulási pontja lehet akár egy lakástűznek is.
Ne a kábelnél fogva húzzuk ki a villásdugókat. Ennek következménye lehet a kábel szakadása, vagy a dugalj kirántása a falból. Ha nem kilökős dugaljunk van egyik kezünkkel támasszuk meg a dugaljat, míg a másikkal a dugvillát kihúzzuk. Így főként a régebbi szerelésű dugaljakat nem rántjuk ki a falból.
Vizes kézzel ne nyúljunk hosszabbítóhoz de más elektromos berendezéshez se. Kezünkön lévő víz olyan helyekre juthat be és vezetheti onnan vissza hozzánk az elektromosságot, ahová száraz kézzel szándékosan sem tudnánk benyúlni. Arról nem is beszélve, hogy nedves bőrünknek kisebb az ellenállása az elektromos árammal szemben, ezért súlyosabb következményekkel jár egy esetleges áramütés.
Kisgyerekeknek két dolgot szükséges megtanítanunk. Amíg kicsik, azt kell tudniuk, hogy a hosszabbító a dugalj, kapcsoló stb nem játékszerek. Amikor már képesek ezek használatára, akkor mutassuk meg nekik ezek biztonságos használatát. Szigorúan csak felnőtt felügyelete mellett gyakorolhassák tudásukat egy ideig. Azt is nagyon fontosnak tartom, hogy tanítsuk meg a kicsiknek mit tegyenek akkor ha valami váratlan dolog történik. Például ha kiesett a dugalj a falból amikor kihúzta akkor ne próbálja visszagyömöszölni, hanem szóljon szüleinek…
Ha a hosszabbító dugói melegszenek, akkor vagy túl vannak terhelve, vagy oxidáció esetleg laza bekötés miatt rossz az érintkezés.
A hosszabbítókon fel van tüntetve terhelhetőségük is. Ezt minden esetben figyelembe kell venni.
A megtoldott, vagy sérült és szigetelőszalaggal javított hosszabbító továbbiakban is balesetveszélyes marad. A szigetelőszalag nem ad megfelelő mechanikai védelmet. Hő pl napsütés hatására a ragasztó anyaga megolvad, az egymásra tekert rétegek szétcsúsznak. Nagy hidegben rideggé és ezáltal törékennyé válhat. A nedvesség ellen sem nyújt védelmet.
Szabadtéri munkákhoz ( fűnyírás…) lehetőleg használjunk áramvédő kapcsolót. Építési munkákhoz ( betonkeverő…) kötelező használni áramvédő kapcsolót.
bemutatkozás
szolgáltatások
referenciák
fényképek
elérhetőségek
vegyes
linkek