Alábbi
hibák szerencsére többnyire a felülvizsgálatok során kerültek
felszínre, így nem okoztak balesetet. Nézzük, mivel találkoztam
otthonaikban:
felújítás
- átalakítás
- új
szerelés - gyorsszolgálat
-és
munkahelyeken:
kereskedelmi
mélyhűtő - hosszabbító
az üzemcsarnokban
Oldalaimon felsorolt hibák tapasztalataim szerint sajnos nagyon sok helyen előfordulnak. Ezért gondoltam, megosztom egy részüket Önökkel,a nevek és címek kihagyásával.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy mindenki az alábbiak szerint végzi el a munkáját.
Vannak lelkiismeretes és szakszerű szerelők is szerencsére elég nagy számban.
Minden árkategóriában megtalálhatóak a szakszerű és az életveszélyes szerelők is, ezért nem egyszerű kiszűrni őket.

Felújításkor
elkövetett hibák:
Egyre
több és egyre nagyobb teljesítményű
háztartási gépet használunk
otthonunkban.
Ezek a készülékek, a nagyobb energia
igényükkel jobban megterhelik a
falban
lévő vezetékeket is. A régi lakások
tulajdonosai sokszor a nagy lakás
felújításból (víz, gáz,
festés....) a villanyt kihagyja. Úgy vélekedik,
hogy az
"nem látszik", és "eddig is működött", nem kell
rá költeni.
Az így megtakarított -feleslegesen nem kidobott-
pénzen megveheti a
drágábbik
burkoló anyagot, tapétát, kádat...
A kellemetlen rész ezután következik.
A falban
harminc-ötven éves vezeték van, amit arra
méreteztek, hogy - az
akkoriban legnagyobb elektromos készüléket a
300-500W-os vasalót
működtetni
lehessen. Azóta a gyengébb vasalók és
kávéfőzők is 1000-1200W-os
teljesítményűek. A mai porszívók,
mosógépek... még ennél is
nagyobb
energiaigényüek. És a lakásban
használt készülékek leltárába
még csak
belekóstoltunk.
Most
következik, a jól bevált Murphy törvénye, melynek alapján a régi
vezeték a
tapétázás után néhány nappal, jobb esetben néhány hónappal
meghibásodik.
- Régen a szerelők előszeretettel kötözték össze a félméteres hulladék
vezetékeket és így húzták csőbe. Ezeknél a toldásoknál, illetve a
kötésdobozoknál elég a vezeték a nagy terheléstől.- A vezetéket ki
kellene
cserélni, és sajnos nem mindig lehet behúzni falbontás nélkül helyette
az újat.
Mit lehet tenni? A falon az új tapéta már fent van, nem kellene
megbontani, a
falon kívüli szereléshez már egészen esztétikus vezetékcsatornákat
lehet kapni,
de az sem igazán a lakás dísze.
Ugye
jobb lett volna festés előtt
átnézetni,
vagy kicseréltetni.

A bővítés,
átalakítás sem
mindig
hozza meg a kívánt eredményt:
A
házilagosan elkövetett villanyszerelés szép példája, amikor egy
fürdőszobában a
mész alapú falfesték alatt 1-2 mm-el a régi szalagantenna vezetékével
vezették
el a lámpa új helyére az elektromos áramot.
A kötések csak egy kis kikapart mélyedésbe voltak begipszelve. A
szigetelésükről egy kis darab egészségügyi ragtapasz (Leukoplaszt) volt
hivatott gondoskodni. (A Leukoplast felhasználásának e módja
nem hiszem,
hogy jelentősen befolyásolta volna az egészségügy helyzetét, de
villanyszerelésben szigetelési célra nem ez az anyag való.) A
falhoz
tartott fáziskereső szépen jelezte, hogy itt a fal rázós. Mi történt
volna, ha
a kádból kilépő tulajdonos megcsúszik, és a falnak támaszkodva próbál
állva
maradni? Ugye könnyű kitalálni.
A végén ugyanúgy a padlón koppan, mintha a falat nem fogná meg, de
előtte jó
alaposan átjárja a testét az elektromosság. Az áram útja a kezén és a
lábán keresztülhaladva valamelyik létfontosságú szervét is útba
ejthette volna. Mivel fürdés után a nedves bőrnek csekély az
ellenállása, valószínűleg elég nagy és végzetes áramerősség
haladt volna át a testén.
A szalagantenna és társai - telefonvezeték, antennakábel, egyéb gyengeáramú vezetékek - nem erősáram vezetésére lettek kifejlesztve, így a rajtuk lévő szigetelés anyaga sem alkalmas a 230V-os hálózati feszültség elszigetelésére.
Itt
megemlíteném azt az esetet, mikor a csempe
lemosása közben rendszeresen megrázta a fal egy kórházban a konyhai
dolgozókat.
Mint kiderült, a csempézés során elburkoltak egy régi konnektor helyet
is.
Elfelejtették – azt nem is feltételezem, hogy lustaságból hagyták ott -
előtte
a vezetéket visszabontani. A fugázó anyag és a csemperagasztó
átázott, és
egy-két éven belül balesetveszélyessé vált.

Az új szerelés sem mindig tökéletes:
Gombamódra
épülnek az új családi, és társas házak, lakókertek és egyéb
fantázianéven futó
ingatlanok.
Elképesztő módon a
legdrágább
ingatlanoknál is képesek a kivitelezők a lehető legvékonyabb
- mert az a legolcsóbb -
vezetéket megvenni, nem törődve a feszültségesés és terhelhetőség
kiszámításával.
Nagyon szakszerűtlenül kivitelezettek azok a nagy alapterületü
lakóházak, ahol
1-2db kismegszakító (automata, biztosíték,..) van a lakás elosztójában.
Ha még
pezsgőfürdő, vagy hasonló berendezés is van ezen az 1-2 kismegszakítós
lakásban
akkor már szinte biztos, hogy kontár volt a villanyszerelő.
A pezsgőfürdőkre az átlagosnál szigorúbb előírások vonatkoznak, mivel
az emberi
test egy elektromos árammal működő vizes berendezésben van, vagy
vizesen ezt a
berendezést és vele egyidejűleg egy másik fémtárgyat (mindegy hogy
elektromos
vagy "csak" vízcső) érinthet.
A nedves testfelület jól vezeti az elektromosságot, így az szinte
akadálytalanul - a nedves bőr ellenállása töredéke a száraz bőr
ellenállásának -
haladhat át az emberi testen, ami könnyen halálos áramütést is
eredményezhet.
gyorsszolgálati javítás
Sajnos sok esetben találkozom a gyorsszolgálatok által – van köztük fusizó, ezermester, vállalkozó vagy valamilyen céges formátum- szándékosan elkövetett hibával.
Főként panelházakban alkalmazzák a hibajavítás szerintük gyors és egyszerű módját, amit egy példával szeretnék bemutatni.
Konyhai konnektorból eltűnt az áram, ezért a gyermekét egyedül nevelő háziasszony kihívott egy gyorsszolgálattal foglalkozó céget. Szerelő megjött, konnektort leszerelte és megállapította, hogy a vezeték elégett. Öt percen belül mindent összeszerelt, konnektor működött, háziasszony a sokezer forintos munkadíjat kifizette.
Később más munka miatt kihívott engem. Megkért, nézzem meg azt a bizonyos konnektort is, hogy rendben van-e. Meghökkentő, hogy mennyire felelőtlenül járt el a gyorsszolgálatos „szakember”. Az eredeti hibát az okozta, hogy a nulla vezeték elégett. És mivel ez egy falba vakolt alumínium MMfal vezeték volt, nem tudott vele mit kezdeni.
A hibajavítás ideiglenesen a sérült vezetékdarab eltávolításával és szabályos sorkapcsos toldásával biztonságosan megoldható lett volna. A sorkapocs a szerelvénydobozban a dugalj mögött elfért. ( ezt a javítási módot alkalmaztam ebben az esetben. Igaz, pepecs munka volt, de gond nélkül kibírta az egy évvel későbbi festésig, amikor némi véséssel új vezeték került a falba.) Másik lehetőségként ideiglenesen vezetékcsatornával új vezetékeket lehetett volna kiépíteni a legközelebbi kötésdoboztól, ami kb. egy méterre volt a dugaljtól. Mindkét esetben a végleges javításig, amit a legközelebbi festés előtt javasolt elvégezni, rendesen és főként biztonságosan használható lett volna a konnektor.
Gyorsszervízesünk nem merte azt mondani, hogy a dugalj használhatatlan, mert ebben az esetben szerinte a jó hírnév is ugrik, mert az marad meg a megrendelő emlékében, hogy a hibát nem tudta kijavítani, ezért nem hívják többet. Javítási módok közül az előbb említett mindkét változat munka és időigényes lett volna. Ezért a szaki nem ezt választotta, mert még máshol is pénzt kellett aznap keresni.
Egyszerűen kikötötte a földelő vezetéket és bekötötte a nulla helyére.
A konnektor máris működött. De ezzel a megoldással nem volt földelése. Így közvetve életveszélyessé vált minden olyan készülék, amit ebbe a konnektorba dugtak. De ez még nem minden. Ha a védővezeték egy kötésdoboznál vagy a főelosztónál megszakad esetleg rosszul érintkezik, akkor a lakásban található összes többi földelt készülék is feszültség alá kerülhetett volna.


Hosszabbító
az
üzemcsarnokban:
Hatalmas
megmunkáló gépek sora az üzemcsarnokban. Köztük 3x1,5 mm2-es
kábelből
készített
hosszabbító kígyózik a földön 20-25m hosszan. A hosszabbító egyik
végével semmi
bajom, csak a másik vége hökkentett meg, ugyanis az egy 160A-es késes
biztosítékról volt megtáplálva. Az NKI aljzatba volt fixen
bekötve. Gépeknél kezelők és karbantartók szorgoskodnak.
Alapanyagot és
készterméket valamint többmázsás gépalkatrészeket hoznak-visznek.
Még szerencse, hogy nem esett rá valamelyik gépalkatrész, vagy
munkadarab a
kábelre azt átvágva vagy nem dugtak be valami zárlatos készüléket a
hosszabbítóba. Pontosan nem tudom mi lenne a következmény, de abban
biztos
vagyok, nem a szokásos kisebbfajta pukkanás és a biztosíték kiolvadása
következne.
|
A
szakirodalomból és a hírekből válogatva.
Felvételi
vizsgára készült egy diáklány.
Fürdés közben, a kádban ülve is tanult.
Ehhez a fürdőszobai lámpa fénye kevésnek
bizonyult, ezért a fürdőkád
mellé asztali lámpát tett. Ennek földeletlen
kerek dugóját nem lehetett
a fürdőszoba védőérintkezős
csatlakozóaljzatába bedugni. A lány egy
hosszabbító segítségével az
előszobai aljzatba csatlakoztatta a
lámpáját. Fürdés közben a
lámpán lévő kapcsolót akarta bekapcsolni, s
a
kapcsolóhoz érve súlyos
áramütést kapott.
Két
fiatal halt meg egy lakástulajdonos által házilag áthelyezett hibás
bojler miatt.
Egy
háziasszony a szomszédtól
kölcsönkért kávéfőzőt a földes
padlójú
konyhában a fatüzeléses tűzhelyre tette és a
villásdugóját bedugta a
csatlakozó aljzatba. A kávéfőző fém teste
hozzáért egy lábashoz, ami a
tűzhelyen volt. A háziasszony hozzáért a
tűzhelyhez, miközben mezítláb
állt a földes padlón. Halálos
áramütés érte.
Egy fémtolvaj holttestét és közelében lévő vasfűrészét fedezték fel egy magasfeszültségű oszlop közelében. A férfi már három alumínium vezetéket sikeresen elvágott. Utána érte a halálos áramütés.
Orvhalász
fia vesztette életét, miközben aggregátorral
áramot vezettek a vízbe.
Az így elkábított halakat a fiú
merítőhálóval próbálta
összegyűjteni.
Az életével fizetett.
Egy
bányász a kertjében egy szivattyút szerelt a kút mellé. A motor
vezetékén olyan villásdugó volt, amit nem lehetett bedugni a dugaljba,
ezért a tulajdonos lecserélte. A háromerű vezeték kék erét kötötte a
védőérintkezőre, a fekete és zöld/sárga színűt a dugó
csapjaira. Egész addig nem volt baj, míg a dugót – véletlenül - úgy
dugták be, hogy az a csap került a nullavezetékhez, melyre a zöld/sárga
vezetéket kötötte. A szivattyú működött.. Egyszer a feleség véletlenül
fordítva dugta be a dugót, amikor öntözni akart. Most a zöld/sárga
vezetékhez csatlakozó csap került a fázisvezetékhez így a szivattyú
testére vezette a fázisfeszültséget. Az asszony a szivattyút megfogva,
súlyos áramütést kapott, eszméletét vesztette.
Egy horgászversenyen az egyik versenyzőt érte áramütés, mikor a botjával bedobás közben túl közel került a közelében lévő nagyfeszültségű vezetékhez. Társainak köszönheti életét, akik a mentő megérkezéséig mesterségesen lélegeztették.
Egy szívbeteg férfi a WC-ben kapott súlyos áramütést anélkül, hogy villamos készülékhez ért volna. A WC kőburkolatán lévő PVC burkolat nedves volt a felmosástól. A férfi pizsamában, mezítláb volt és természetesen teljesen gyanútlanul húzta meg a WC-öblítő fém lehúzóját, amitől áramütést kapott, és eszméletét vesztette. Az esés zaját a felesége észrevette, és kihúzta férjét az előszobába. A férj magától visszanyerte eszméletét. A balesetet az okozta, hogy házaspár a konyhába egy védőérintkezős csatlkozóaljzatot szereltetett. A szerelő ( nem elektromos szakember ) a védővezetőt a vízvezeték fémcsövétől építette ki, de az aljzatnál véletlen (tudatlanságból) felcserélte a védővezetőt és a nullavezetőt. Ezek után, ha bármilyen készüléket dugaszoltak az aljzatba akkor az áramkör a vízvezeték nyomócsövén a földön keresztül záródott. A vízcsövön az éppen használt készülék teljesítményétől függően a földhöz képest akár 40V-os feszültség is kialakult. A szomszédok is érezték, hogy csíp, ráz a víz, amit érdekesnek tartottak, nem gondolták, hogy veszélyes is lehet. ( ilyen jelenséget minden esetben ki kell vizsgáltatni )
Egy idős férfit holtan találtak kertjében. A vizsgálatok során kiderült, hogy halálát a fűnyíráshoz használt hosszabbító szigetelésének sérülése okozta. A kábel mindkét (ér és köpeny)szigetelése sérült volt. folyt köv: (sajnos) © 2008 nagyvill.hu |
Ezen
az lapon megnézzük, milyen hatásai
vannak az elektromosságnak áramütés során, és a közelünkben
történt
elektromos baleset esetén milyen teendőink
vannak.
Az
elektromos áram élettani hatásai:
Saját
bőrömön tapasztaltam néhány elektromos behatást, de közben soha nem
volt alkalmam
méréseket végezni, mellyel megállapíthattam volna az éppen rajtam
áthaladó
áramerősséget. Azt javaslom, ezt senki se próbálja ki. Inkább nézzék
meg a
szakirodalomban, mire számíthat egy áramütött ember. Nem mondhatnám,
hogy
nagyon egybehangzó lenne a különböző területeken használt „tájékoztató
/ oktató”
anyag.
Úgy döntöttem,beillesztek ide néhány idézetet, melyek forrása az internet. Ezeket az adatokat különböző céges, iskolai, egyetemi orvosi… honlapokon találtam. Az első öt változatban ezek szerepelnek.
Végezetül a
Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) táblázata látható.
Természetesen ezt
kell figyelembe venni.
első
változat:
„Az
élettani hatás nagyjából ismert: kéz-kéz érintésnél
az
érzékelési küszöb 50Hz-nél kb. 1mA,
a
fájdalom küszöb kb. 10mA
és
innen nincs messze – ami csomó tényezőtől függ természetesen - a
halálos
áramütés.”
második
változat:
„áram
erősségétől (10mA elengedési küszöb, 100mA halálos küszöb)”
harmadik
változat:
|
A
szervezet reakciója |
|
|
0,5 - 2
mA |
bizsergés |
|
2 - 6 mA |
enyhe
görcs |
|
6 - 10
mA |
fájdalmas
görcs |
|
10 - 15
mA |
elengedési
küszöb |
|
15 - 25
mA |
mellkasi
görcs, légzésbénulás |
|
25 - 30
mA < |
negyedik
változat:
„A
2000 mA-t meghaladó áram asystoliát okoz, ami viszont spontán
normalizálódik. A
légzésleállás azonban resuscitatiót tesz szükségessé.
A
100-2000 mA kamrafibrillatiót, késői (1–3 óra múlva) hatásként pedig
szívizominfarctust vált ki.
Az
1 percnél tovább tartó 20-100 mA hypoxiát eredményezhet az agy és a
szív
szöveteiben.”
ötödik
változat:
-
0,5-1 mA
érzetküszöb
-
1,6-15 mA
erős rázásérzet
-
20-25 mA
izomgörcs
-
25-80 mA
szabálytalan
szívműködés
-
25-80 mA
szívkamralebegés
-
100 mA felett
agyhalál
| áramerősség mA |
Hatás az emberre |
Megjegyzés |
|
| Váltakozó áram 50-60 Hz |
Egyenáram |
||
|
0,5-1,5 |
2-6 |
Gyenge rázásérzet |
Érzetküszöb |
|
2-3 |
8-10 |
Mozgást nem gátló
rázásérzet |
|
|
10-15 |
60-70 |
Fájdalmas izomgörcs, a
vezetőt még éppen el tudja engedni |
Elengedési áramerősség, a veszélyesség kezdete |
|
20-25 |
80-90 |
Erős fájdalom,
szabálytalan szívműködés, légzőizmok görcse már lehetséges |
Az áramkörből való
öntevékeny kiszabadulás lehetetlen, így a behatási idő korlátlan
mértékben megnőhet |
|
30-40 |
110-140 |
Eszméletvesztés, a
légzőizmok görcse |
|
|
80-100
felett |
300-500
felett |
Szívkamraremegés,
szívbénulás |
Halálveszély, 0,1-0,3 s után azonnali halál |
segítségnyújtás
áramütés esetén:
Az áramütés idegrendszeri károsodást, légzésbénulást, szívmegállást, erős izomgörcsöt, eszméletvesztést, égési sérülést is okozhat. A balesetet szenvedett személy sokszor nem képes kiszabadulni az áramkörből de előfordulhat olyan eset is, amikor leesik a létráról áramütés miatt.
Az áramütés hatása az emberre függ az áramerősségtől, árambehatás időtartamától,a szervezeten áthaladó áram útjától, áram nemétől -egyen, váltó- váltó esetén frekvenciájától, feszültségtől, test ellenállásaitól, pillanatnyi testi illetve lelki állapottól.
Soha ne nyúljon a sérülthöz, míg meg nem győződött arról, hogy az elektromos áram ki van kapcsolva.
A sérült további sorsa az áramkörből
történő kiszabadításának gyorsaságán múlik.
A most
következő változat csak a kisfeszültségű hálózaton történt baleset
esetén
alkalmazható. Ilyen pl.: az otthonainkban , munkahelyeinken található
230V
illetve 400V-os hálózat .
Nagyfeszültségű
hálózatból ne próbáljuk meg
kiszabadítani a sérültet, mert érintés
nélkül, már
a sérült személy vagy a vezeték
megközelítésekor is áramütést
szenvedhetünk.
Amennyiben
a
sérült kapcsolatban van a feszültség alatti résszel:
- ha
tudja, kapcsolja le az áramforrást
(pl: biztosítékok,
főkapcsoló…)
- ha dugaszolóaljzatba
csatlakoztatott készülék okozza a balesetet, akkor ki kell húzni a
konnektorból.
( távolról akár a kábel megrántásával is megoldható)
akár
a hibás készüléket is elmozdíthatja valamilyen száraz(!) szigetelő
anyaggal. Ez
lehet fa, papír, műanyag, vászon, gumi… bármi ami kéznél van. Ne
használjon fémet
vagy nedves tárgyat, mert vezeti az áramot és áramütés érheti Önt is.
- ha
a balesetes pl egy elosztótáblánál áll, a ruhájánál fogva is
elránthatja onnan,
és így kiszabadíthatja az áramkörből.
- ha
a légzés leállt, kezdjen hozzá a mesterséges lélegeztetéshez
„szájból-orrba".
közben hívjon segítséget, mentőt.
- régebben szívmasszázs is volt a teendők közt, de időközben kiderült,
hogy
több kárt okozhat , mint hasznot, ezért ezt nem javasolják.
- ha
súlyos vérzést észlel, igyekezzen megszüntetni.
- ha
megfelelő a légzés, de a sérült eszméletlen, helyezze stabil
oldalfekvéses
helyzetbe.
- ha
vannak egyéb vérző vagy égési sérülései, lássuk el azokat
| Stabil oldalfekvés alkalmazása TILOS alkalmazni ha: gerincsérülés, súlyos mellkas sérülés, medence / combcsonttörés, nyílt hasi sérülés gyanúja merül fel. |
||
![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
||
a hanyatt fekvő balesetes oldalához térdelve a dereka magasságában és térdei alá nyúlva a lábait felhúzzuk, amennyire csak lehet. a térdeket erősen magunk felé húzva megdöntjük a törzsének középső részét és a medencéjét. a túlsó karját nyújtott helyzetben becsúsztatjuk a medence alá. a felénk eső karját a mellkasán keresztbetesszük, egyik kezünkkel a felkarját a válla alatt, másikkal a térdei alatt erőteljesen megfogva átfordítjuk a túloldalra. kézfejét az arca alá helyezzük. a felül lévő lábát kinyújtva ráhelyezzük a másik - behajlított- lábára. |
![]() |
Az érvéghüvely:
|
| alkalmazása: Első lépésben a vezeték szigetelését a szükséges hosszúságban eltávolítjuk ( blankoljuk ). Ráhúzzuk a megfelelő méretű érvéghüvelyt, úgy, hogy a vezeték teljes hosszában kitöltse azt. Ezután
egy speciális szerszámmal, az
érvégfogóval rápréseljük a
vezetékre. Ez
a
szerszám elengedhetetlen ehhez a feladathoz. Nem
pótolható
csípőfogóval… Ez egy
speciálisan kialakított présszerszám, ami a
megfelelő erővel, a
megfelelő
formára alakítja az érvéget. |
|
IP
fokozat meghatározása MSZ IEC 529 szerint:
Az
első számjeggyel jelzett,
merev
idegen testek elleni védettségi fokozatok.
|
Első
számjegy |
A
védettségi fokozat |
|
|
rövid
leírása |
meghatározása |
|
|
0 |
Nem
védett |
- |
|
1 |
Ø |
Ø |
|
2 |
Ø |
Ø |
|
3 |
Ø |
Ø |
|
4 |
Ø |
Ø |
|
5 |
Por
ellen védett |
Por nem
hatolhat be olyan mennyiségben, amely a gyártmány működését zavarná,
vagy biztonságát veszélyeztetné. |
|
6 |
Por
ellen tömített |
Por nem
hatolhat be. |
|
*
A
vizsgálótárgy teljes
átmérőjével ne menjen át a burkolat
nyílásán. |
||
Az
első számjeggyel jelzett,
veszélyes
részek érintése elleni védettségi fokozatok.
|
Első
számjegy |
A
védettségi fokozat |
|
|
rövid
leírása |
meghatározása |
|
|
0 |
Nem
védett |
- |
|
1 |
A
veszélyes részek kézháttal való érintésével szemben védett. |
Ø |
|
2 |
A
veszélyes részek újjal való érintése ellen védett |
Ø |
|
3 |
A
veszélyes részek szerszámmal való érintése ellen védett |
Ø |
|
4 |
A
veszélyes részek huzallal való érintése ellen védett |
Ø |
|
5 |
A
veszélyes részek huzallal való érintése ellen védett |
Ø |
|
6 |
A
veszélyes részek huzallal való érintése ellen védett |
Ø |
A
második számjeggyel jelzett,
víz
elleni védettségi fokozatok.
|
Második
számjegy |
A
védettségi fokozat |
|
|
rövid
leírása |
meghatározása |
|
|
0 |
Nem
védett |
- |
|
1 |
Függőlegesen
eső vízcseppek ellen védett |
A
függőlegesen eső vízcseppeknek ne legyenek káros hatásai. |
|
2 |
Függőlegesen
eső vízcseppek ellen védett, 15°-kal elbillentett burkolat esetén |
Függőlegesen
eső vízcseppeknek ne legyenek káros hatásai, ha a burkolat a
függőlegeshez képest mindkét irányban 15°-ig terjedően bármilyen
szögben el van billentve. |
|
3 |
Permetező
víz ellen védett |
A
függőlegeshez képest mindkét irányban 60°-ig terjedően bármely szögből
permetezett víznek ne legyenek káros hatásai. |
|
4 |
Fröccsenő
víz ellen védett |
A
burkolatra bármely irányból fröccsentett víznek ne legyenek káros
hatásai. |
|
5 |
Vízsugár
ellen védett |
Bármely
irányból a burkolatra irányított vízsugaraknak ne legyenek káros
hatásai. |
|
6 |
Erős
vízsugár ellen védett |
Bármely
irányból a burkolatra irányított erős vízsugaraknak ne legyenek káros
hatásai. |
|
7 |
Időszakos
vízbemerítés hatásai ellen védett |
Káros
hatásokkal járó vízmennyiség ne hatoljon be, ha a burkolat szabványos
nyomás-és időviszonyok között időszakosan vízbe van merítve. |
|
8 |
Tartós
vízbemerítés hatásai ellen védett |
Káros
hatásokkal járó vízmennyiség ne hatoljon be, ha a burkolat a gyártó és
felhasználó megállapodása szerinti, a 7. számjegyre előírtaknál
szigorúbb viszonyok között tartósan vízbe van merítve. |
Szabadvezetékek megközelítése:
| szabadvezeték
névleges feszültsége kV |
A
veszélyes közelség kiterjedése m |
| legfeljebb 1 - szigetelt vezeték | 0,3 |
| legfeljebb 1 - csupasz vezeték | 0,6 |
| 1-től 10-ig | 1,2 |
| 22 és 35 | 1,5 |
| 120 | 2,0 |
| 220 | 3,0 |
| 400 | 4,0 |
| 750 | 7,0 |
Abszolút
küszöb a
legkisebb erősségű inger erőssége, amely
megbízhatóan különböztethető meg az inger hiánytól.
Látás: gyertyaláng 50 km-ről, sötét, tiszta éjszaka.
Hallás: karóra ketyegése 6 m-ről, csendes körülmények között.
Ízlelés: egy
teáskanálnyi cukor
Szaglás: egy csepp parfüm 6 szobányi levegőben.
Tapintás: egy légy
szárnya