Alábbi hibák szerencsére többnyire a felülvizsgálatok során kerültek felszínre, így nem okoztak balesetet. Nézzük, mivel találkoztam otthonaikban:
 
felújítás - átalakítás - új szerelés - gyorsszolgálat

-és munkahelyeken:
kereskedelmi mélyhűtő - hosszabbító az üzemcsarnokban 

Oldalaimon felsorolt hibák tapasztalataim szerint sajnos nagyon sok helyen előfordulnak. Ezért gondoltam, megosztom egy részüket Önökkel,a nevek és címek kihagyásával. 

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy mindenki az alábbiak szerint végzi el a munkáját. 

Vannak lelkiismeretes és szakszerű szerelők is szerencsére elég nagy számban. 

Minden árkategóriában megtalálhatóak a szakszerű és az életveszélyes szerelők is, ezért nem egyszerű kiszűrni őket. 




  Felújításkor elkövetett hibák:

Egyre több és egyre nagyobb teljesítményű háztartási gépet használunk otthonunkban. Ezek a készülékek, a nagyobb energia igényükkel jobban megterhelik a falban lévő vezetékeket is. A régi lakások tulajdonosai sokszor a nagy lakás felújításból (víz, gáz, festés....) a villanyt kihagyja. Úgy vélekedik, hogy az "nem látszik", és "eddig is működött", nem kell rá költeni. Az így megtakarított -feleslegesen nem kidobott- pénzen megveheti a drágábbik burkoló anyagot, tapétát, kádat...
A kellemetlen rész ezután következik.

A falban harminc-ötven éves vezeték van, amit arra méreteztek, hogy - az akkoriban legnagyobb elektromos készüléket a 300-500W-os vasalót működtetni lehessen. Azóta a gyengébb vasalók és kávéfőzők is 1000-1200W-os teljesítményűek. A mai porszívók, mosógépek...  még ennél is nagyobb energiaigényüek. És a lakásban használt készülékek leltárába még csak belekóstoltunk.

Most következik, a jól bevált Murphy törvénye, melynek alapján a régi vezeték a tapétázás után néhány nappal, jobb esetben néhány hónappal meghibásodik.
- Régen a szerelők előszeretettel kötözték össze a félméteres hulladék vezetékeket és így húzták csőbe. Ezeknél a toldásoknál, illetve a kötésdobozoknál elég a vezeték a nagy terheléstől.- A vezetéket ki kellene cserélni, és sajnos nem mindig lehet behúzni falbontás nélkül helyette az újat. Mit lehet tenni? A falon az új tapéta már fent van, nem kellene megbontani, a falon kívüli szereléshez már egészen esztétikus vezetékcsatornákat lehet kapni, de az sem igazán a lakás dísze. 

Ugye jobb lett volna festés előtt átnézetni, vagy kicseréltetni.


vissza


A bővítés, átalakítás sem mindig hozza meg a kívánt eredményt:

A házilagosan elkövetett villanyszerelés szép példája, amikor egy fürdőszobában a mész alapú falfesték alatt 1-2 mm-el a régi szalagantenna vezetékével vezették el a lámpa új helyére az elektromos áramot.
A kötések csak egy kis kikapart mélyedésbe voltak begipszelve. A szigetelésükről egy kis darab egészségügyi ragtapasz (Leukoplaszt) volt hivatott gondoskodni. (A Leukoplast felhasználásának e módja nem hiszem, hogy jelentősen befolyásolta volna az egészségügy helyzetét, de villanyszerelésben szigetelési célra nem ez az anyag való.) A falhoz tartott fáziskereső szépen jelezte, hogy itt a fal rázós. Mi történt volna, ha a kádból kilépő tulajdonos megcsúszik, és a falnak támaszkodva próbál állva maradni? Ugye könnyű kitalálni.
A végén ugyanúgy a padlón koppan, mintha a falat nem fogná meg, de előtte jó alaposan átjárja a testét az elektromosság. Az áram útja a kezén és a lábán keresztülhaladva valamelyik létfontosságú szervét is útba ejthette volna. Mivel fürdés után a nedves bőrnek csekély az ellenállása, valószínűleg elég nagy és  végzetes áramerősség haladt volna át a testén. 

A szalagantenna és társai - telefonvezeték, antennakábel, egyéb gyengeáramú vezetékek - nem erősáram vezetésére lettek kifejlesztve, így a rajtuk lévő szigetelés anyaga sem alkalmas a 230V-os hálózati feszültség elszigetelésére.

Itt megemlíteném azt az esetet, mikor a csempe lemosása közben rendszeresen megrázta a fal egy kórházban a konyhai dolgozókat. Mint kiderült, a csempézés során elburkoltak egy régi konnektor helyet is. Elfelejtették – azt nem is feltételezem, hogy lustaságból hagyták ott - előtte  a vezetéket visszabontani. A fugázó anyag és a csemperagasztó átázott, és egy-két éven belül balesetveszélyessé vált.


vissza

 

 
Az új szerelés sem mindig tökéletes:

Gombamódra épülnek az új családi, és társas házak, lakókertek és egyéb fantázianéven futó ingatlanok.
Elképesztő módon a legdrágább ingatlanoknál is képesek a kivitelezők a lehető legvékonyabb - mert az a legolcsóbb - vezetéket megvenni, nem törődve a feszültségesés és terhelhetőség kiszámításával.
Nagyon szakszerűtlenül kivitelezettek azok a nagy alapterületü lakóházak, ahol 1-2db kismegszakító (automata, biztosíték,..) van a lakás elosztójában. Ha még pezsgőfürdő, vagy hasonló berendezés is van ezen az 1-2 kismegszakítós lakásban akkor már szinte biztos, hogy kontár volt a villanyszerelő.
A pezsgőfürdőkre az átlagosnál szigorúbb előírások vonatkoznak, mivel az emberi test egy elektromos árammal működő vizes berendezésben van, vagy vizesen ezt a berendezést és vele egyidejűleg egy másik fémtárgyat (mindegy hogy elektromos vagy "csak" vízcső) érinthet.
A nedves testfelület jól vezeti az elektromosságot, így az szinte akadálytalanul - a nedves bőr ellenállása töredéke a száraz bőr ellenállásának - haladhat át az emberi testen, ami könnyen halálos áramütést is eredményezhet.

Ezért nagyon fontos, hogy mind a vízszerelést, mind a villanyszerelést hozzáértő szakemberekre bízzuk.
A vízvezeték csatlakozásait is különös gonddal kell elkészíteni. A kádat úgy kell beépíteni, hogy a fal és a kád pereme között a kád alatti térbe víz ne kerülhessen.
A kádra szerelt villamos motorokat csak 30 mA kioldó-áramú áram-védőkapcsolóval védett áramkörről szabad üzemeltetni. Erről az áramvédő-kapcsolóval védett áramkörről más fogyasztót üzemeltetni tilos. Az áram-védőkapcsolót csak a fürdőszobán kívül (célszerűen a lakás elosztótáblájában) lehet felszerelni. Szükség van még egy leválasztó kapcsolóra is amit ugyanitt kell elhelyezni. Az áramvédő-kapcsolót a rajta lévő "test"-gomb alapján könnyű megkülönböztetni a kismegszakítóktól. A kád villamos berendezéseit rögzített - nem konnektorba dugva! - bekötéssel kell a villamos hálózatra csatlakoztatni. A fürdőkád körzetében található valamennyi villamos berendezést, és nem villamos fémszerkezetet (vízvezeték cső, lefolyó, padló-összefolyó fémszerkezete, stb.) helyi egyenpotenciálra hozó hálózat segítségével - még a burkolatok elhelyezése elött - fémesen össze kell kötni. Ezekkel az előírásokkal a szakképzett szerelők tisztában vannak. Ajánlani tudom, hogy inkább a kádat forgalmazó cég által ajánlott szerelőkre bízzák a berendezés bekötését, mint pl.a munkahelyük karbantartójára, mert ez utóbbi nem biztos, hogy tisztában van az előírásokkal és a vonatkozó szabványokkal. A pezsgőfürdő és hidromasszázs berendezéseket a szakszerűen elvégzett telepítési munka befejező műveleteként érintésvédelmi  szabványossági felülvizsgálatnak kell követnie. A felülvizsgálat eredményeit rögzítő jegyzőkönyv átadásával és a felhasználó tájékoztatásával teljes a szerelés. A tájékoztatás a biztonságos üzemeltetés, az áramvédő kapcsoló ellenőrzésének módjáról és rendszerességéről, valamint a rendszeres felülvizsgálat -célszerüen legalább 3 évenként- fontosságáról szól. A tájékoztatás megtörténtét a felhasználónak a vizsgálati bizonyítványon aláírással kell igazolnia.


vissza

gyorsszolgálati javítás

Sajnos sok esetben találkozom a gyorsszolgálatok által – van köztük fusizó, ezermester, vállalkozó vagy valamilyen céges formátum- szándékosan elkövetett hibával.

Főként panelházakban alkalmazzák a hibajavítás szerintük gyors és egyszerű módját, amit egy példával szeretnék bemutatni.

Konyhai konnektorból eltűnt az áram, ezért a gyermekét egyedül nevelő háziasszony kihívott egy gyorsszolgálattal foglalkozó céget. Szerelő megjött, konnektort leszerelte és megállapította, hogy a vezeték elégett. Öt percen belül mindent összeszerelt, konnektor működött, háziasszony a sokezer forintos munkadíjat kifizette.

Később más munka miatt kihívott engem. Megkért, nézzem meg azt a bizonyos konnektort is, hogy rendben van-e. Meghökkentő, hogy mennyire felelőtlenül járt el a gyorsszolgálatos „szakember”.  Az eredeti hibát az okozta, hogy a nulla vezeték elégett. És mivel ez egy falba vakolt alumínium MMfal vezeték volt, nem tudott vele mit kezdeni. 

A hibajavítás ideiglenesen a sérült vezetékdarab eltávolításával és szabályos sorkapcsos toldásával biztonságosan megoldható lett volna. A sorkapocs a szerelvénydobozban a dugalj mögött elfért. ( ezt a javítási módot alkalmaztam ebben az esetben. Igaz, pepecs munka volt, de gond nélkül kibírta az egy évvel későbbi festésig, amikor némi véséssel új vezeték került a falba.) Másik lehetőségként ideiglenesen vezetékcsatornával új vezetékeket lehetett volna kiépíteni a legközelebbi kötésdoboztól, ami kb. egy méterre volt a dugaljtól. Mindkét esetben a végleges javításig, amit a legközelebbi festés előtt javasolt elvégezni, rendesen és főként biztonságosan használható lett volna a konnektor. 

Gyorsszervízesünk nem merte azt mondani, hogy a dugalj használhatatlan, mert ebben az esetben szerinte a jó hírnév is ugrik, mert az marad meg a megrendelő emlékében, hogy a hibát nem tudta kijavítani, ezért nem hívják többet. Javítási módok közül az előbb említett mindkét változat munka és időigényes lett volna. Ezért a szaki nem ezt választotta, mert még máshol is pénzt kellett aznap keresni.

Egyszerűen kikötötte a földelő vezetéket és bekötötte a nulla helyére.

A konnektor máris működött. De ezzel a megoldással nem volt földelése. Így közvetve életveszélyessé vált minden olyan készülék, amit ebbe a konnektorba dugtak. De ez még nem minden. Ha a védővezeték egy kötésdoboznál vagy a főelosztónál megszakad esetleg rosszul érintkezik, akkor a lakásban található összes többi földelt készülék is feszültség alá kerülhetett volna.

 

vissza


  Kereskedelmi hely:

    Szabadtér, hosszabbítókkal kihelyezett mélyhűtőkkel, melyekből nyáron a kisgyerekek csak ráhasalva tudják kihalászni a megfelelő nyalánkságot. A hosszabbítókat csapfedeles dugalj felhasználásával készítették, amiben nincs a kábelt rögzítő szerkezet, de ebben az esetben nem is ez volt a legnagyobb hiba. A csapfedeles dugalj az alábbi módon volt bekötve:

 ekkora tudással is szerelnek villanyt -sajnos- :(


fázis és nulla a helyén, a védővezeték pedig a csapfedeles dugalj házának alsó részében található csavarra volt rákötve. Így a mélyhűtők érintésvédelem nélkül üzemeltek. Még szerencse, hogy nem ért baleset egy éppen benne turkáló gyermeket, vagy felnőttet. Ez az apró melléfogás súlyos balesetet okozhatott volna, ha meghibásodik a szabadtéri mélyhűtő, ami esős időben nem is olyan elképzelhetetlen.

 


vissza

 


Hosszabbító az üzemcsarnokban:

Hatalmas megmunkáló gépek sora az üzemcsarnokban. Köztük 3x1,5 mm2-es kábelből készített hosszabbító kígyózik a földön 20-25m hosszan. A hosszabbító egyik végével semmi bajom, csak a másik vége hökkentett meg, ugyanis az egy 160A-es késes biztosítékról volt megtáplálva. Az NKI aljzatba volt fixen bekötve. Gépeknél kezelők és karbantartók szorgoskodnak. Alapanyagot és készterméket valamint többmázsás gépalkatrészeket hoznak-visznek.
Még szerencse, hogy nem esett rá valamelyik gépalkatrész, vagy munkadarab a kábelre azt átvágva vagy nem dugtak be valami zárlatos készüléket a hosszabbítóba. Pontosan nem tudom mi lenne a következmény, de abban biztos vagyok, nem a szokásos kisebbfajta pukkanás és a biztosíték kiolvadása következne.

vissza

   

Balesetek

A szakirodalomból és a hírekből válogatva.

 

Felvételi vizsgára készült egy diáklány. Fürdés közben, a kádban ülve is tanult. Ehhez a fürdőszobai lámpa fénye kevésnek bizonyult, ezért a fürdőkád mellé asztali lámpát tett. Ennek földeletlen kerek dugóját nem lehetett a fürdőszoba védőérintkezős csatlakozóaljzatába bedugni. A lány egy hosszabbító segítségével az előszobai aljzatba csatlakoztatta a lámpáját. Fürdés közben a lámpán lévő kapcsolót akarta bekapcsolni, s a kapcsolóhoz érve súlyos áramütést kapott.
Szerencséje volt, mert a testében kialakult izomgörcs hatása miatt leverte a lámpát, és így levált az áramkörről. A lány szívműködése és légzése is leállt, de szerencséjére a szülei meghallották, hogy baj van. Egyikük áthívta a szomszéd orvost aki szakszerűen újraélesztette a lányt. Néhány napos kórházi ápolás után maradandó károsodás nélkül hazaengedték.


A baleset fő oka az volt, hogy a lány kezéről a víz a készülék belsejébe jutott. Nedves kézzel még azokat a készülékeket sem ajánlott megérinteni, ami egyébként nedves helyiségekben alkalmazható kivitelűek.
Hosszabbítót és nedvesség ellen nem védett készüléket a fürdőszobában használni tilos.

vissza


Két fiatal halt meg egy lakástulajdonos által házilag áthelyezett hibás bojler miatt.
Az idős férfi a bojlert a konyhából a fürdőbe szerelte át. A lakást bérlő lányt zuhanyzás közben áramütés érte. A fiú segíteni próbált, de sajnos nem az áramtalanítással kezdte.

vissza


Egy háziasszony a szomszédtól kölcsönkért kávéfőzőt a földes padlójú konyhában a fatüzeléses tűzhelyre tette és a villásdugóját bedugta a csatlakozó aljzatba. A kávéfőző fém teste hozzáért egy lábashoz, ami a tűzhelyen volt. A háziasszony hozzáért a tűzhelyhez, miközben mezítláb állt a földes padlón. Halálos áramütés érte.

Mint kiderült, a kávéfőző régóta testzárlatos volt, de ez a szomszédban nem derült ki, mert mindig parkettás helyiségben használták. A konyha csatakozó aljzata védőérintkező nélküli volt, s így a testzárlatos kávéfőző a lábason keresztül átvezette a feszültséget a tűzhely fémszerkezetére is. Így vált rázóssá a tűzhely is.

 vissza

Egy fémtolvaj holttestét és közelében lévő vasfűrészét fedezték fel egy magasfeszültségű oszlop közelében. A férfi már három alumínium vezetéket sikeresen elvágott. Utána érte a halálos áramütés.

vissza

Orvhalász fia vesztette életét, miközben aggregátorral áramot vezettek a vízbe. Az így elkábított halakat a fiú merítőhálóval próbálta összegyűjteni. Az életével fizetett.
Régebben ehhez hasonló eset történt, de ott a férfi a házából vezette ki hosszabbítóval az áramot a közeli patakhoz. Az ő veszte az volt, hogy a hosszabbító kihúzása elött bement a vízbe a halakért.

 vissza

Egy bányász a kertjében egy szivattyút szerelt a kút mellé. A motor vezetékén olyan villásdugó volt, amit nem lehetett bedugni a dugaljba, ezért a tulajdonos lecserélte. A háromerű vezeték kék erét kötötte a védőérintkezőre, a fekete és zöld/sárga színűt  a dugó csapjaira. Egész addig nem volt baj, míg a dugót – véletlenül - úgy dugták be, hogy az a csap került a nullavezetékhez, melyre a zöld/sárga vezetéket kötötte. A szivattyú működött.. Egyszer a feleség véletlenül fordítva dugta be a dugót, amikor öntözni akart. Most a zöld/sárga vezetékhez csatlakozó csap került a fázisvezetékhez így a szivattyú testére vezette a fázisfeszültséget. Az asszony a szivattyút megfogva, súlyos áramütést kapott, eszméletét vesztette.
A szomszédok nedves szívtáji dörzsöléssel és a karok mozgatásával - háború idején tanult régi mesterséges újraélesztési módszerrel – nyújtottak elsősegélyt. Közben hívták a mentőket, ám ők már csak a halál beálltát tudták megállapítani. Ez a baleset is a szakszerűtlen munka következménye.

 vissza


Egy horgászversenyen az egyik versenyzőt érte áramütés, mikor a botjával bedobás közben túl közel került a közelében lévő nagyfeszültségű vezetékhez. Társainak köszönheti életét, akik a mentő megérkezéséig mesterségesen lélegeztették.

vissza

Egy szívbeteg férfi a WC-ben kapott súlyos áramütést anélkül, hogy villamos készülékhez ért volna. A WC kőburkolatán lévő PVC burkolat nedves volt a felmosástól. A férfi pizsamában, mezítláb volt és természetesen teljesen gyanútlanul húzta meg a WC-öblítő fém lehúzóját, amitől áramütést kapott, és eszméletét vesztette. Az esés zaját a felesége észrevette, és kihúzta férjét az előszobába. A férj magától visszanyerte eszméletét. A balesetet az okozta, hogy házaspár a konyhába egy védőérintkezős csatlkozóaljzatot szereltetett. A szerelő ( nem elektromos szakember ) a védővezetőt a vízvezeték fémcsövétől építette ki, de az aljzatnál véletlen (tudatlanságból) felcserélte a védővezetőt és a nullavezetőt. Ezek után, ha bármilyen készüléket dugaszoltak az aljzatba akkor az áramkör a vízvezeték nyomócsövén a földön keresztül záródott. A vízcsövön az éppen használt készülék teljesítményétől függően a földhöz képest akár 40V-os feszültség is kialakult. A szomszédok is érezték, hogy csíp, ráz a víz, amit érdekesnek tartottak, nem gondolták, hogy veszélyes is lehet. ( ilyen jelenséget minden esetben ki kell vizsgáltatni )

vissza

Egy idős férfit holtan találtak kertjében. A vizsgálatok során kiderült, hogy halálát a fűnyíráshoz használt hosszabbító szigetelésének sérülése okozta. A kábel mindkét (ér és köpeny)szigetelése sérült volt.

vissza

folyt köv: (sajnos)

 © 2008 nagyvill.hu

 

 

 

 

   

Ezen az lapon megnézzük, milyen hatásai vannak az elektromosságnak áramütés során, és a közelünkben történt elektromos baleset esetén milyen teendőink vannak.

 

Az elektromos áram élettani hatásai:

Saját bőrömön tapasztaltam néhány elektromos behatást, de közben soha nem volt alkalmam méréseket végezni, mellyel megállapíthattam volna az éppen rajtam áthaladó áramerősséget. Azt javaslom, ezt senki se próbálja ki. Inkább nézzék meg a szakirodalomban, mire számíthat egy áramütött ember. Nem mondhatnám, hogy nagyon egybehangzó lenne a különböző területeken használt „tájékoztató / oktató” anyag.

Úgy döntöttem,beillesztek ide néhány idézetet, melyek forrása az internet. Ezeket az adatokat különböző céges, iskolai, egyetemi orvosi… honlapokon találtam. Az első öt változatban ezek szerepelnek. 

Végezetül a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) táblázata látható. Természetesen ezt kell figyelembe venni.

 
 

első változat:

„Az élettani hatás nagyjából ismert: kéz-kéz érintésnél

az érzékelési küszöb 50Hz-nél kb. 1mA,

a fájdalom küszöb kb. 10mA

és innen nincs messze – ami csomó tényezőtől függ természetesen - a halálos áramütés.”

 

 

második változat:

„áram erősségétől (10mA elengedési küszöb, 100mA halálos küszöb)”

 

harmadik változat:

Az áramerősség

A szervezet reakciója

0,5 - 2 mA

bizsergés

2 - 6 mA

enyhe görcs

6 - 10 mA

fájdalmas görcs

10 - 15 mA

elengedési küszöb

15 - 25 mA

mellkasi görcs, légzésbénulás

25 - 30 mA <

szívbénulás, szívkamralebegés, halál

negyedik változat:

„A 2000 mA-t meghaladó áram asystoliát okoz, ami viszont spontán normalizálódik. A légzésleállás azonban resuscitatiót tesz szükségessé.
A 100-2000 mA kamrafibrillatiót, késői (1–3 óra múlva) hatásként pedig szívizominfarctust vált ki.
Az 1 percnél tovább tartó 20-100 mA hypoxiát eredményezhet az agy és a szív szöveteiben.”

ötödik változat:

- 0,5-1 mA           érzetküszöb
- 1,6-15 mA          erős rázásérzet
- 20-25 mA           izomgörcs
- 25-80 mA           szabálytalan szívműködés
- 25-80 mA           szívkamralebegés
- 100 mA felett      agyhalál

 

Áramerősség-határok a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) alapján

áramerősség mA Hatás az emberre Megjegyzés
Váltakozó
áram
50-60 Hz
Egyenáram

0,5-1,5

2-6

Gyenge rázásérzet

Érzetküszöb

2-3

8-10

Mozgást nem gátló rázásérzet

 

10-15

60-70

Fájdalmas izomgörcs, a vezetőt még éppen el tudja engedni

Elengedési áramerősség, a veszélyesség kezdete

20-25

80-90

Erős fájdalom, szabálytalan szívműködés, légzőizmok görcse már lehetséges

Az áramkörből való öntevékeny kiszabadulás lehetetlen, így a behatási idő korlátlan mértékben megnőhet

30-40

110-140

Eszméletvesztés, a légzőizmok görcse

 

80-100 felett

300-500 felett

Szívkamraremegés, szívbénulás

Halálveszély, 0,1-0,3 s után azonnali halál

 vissza


segítségnyújtás áramütés esetén:

Az áramütés idegrendszeri károsodást, légzésbénulást, szívmegállást, erős izomgörcsöt, eszméletvesztést, égési sérülést is okozhat. A balesetet szenvedett személy sokszor nem képes kiszabadulni az áramkörből de előfordulhat olyan eset is, amikor leesik a létráról  áramütés miatt.

Az áramütés hatása az emberre függ az áramerősségtől, árambehatás időtartamától,a szervezeten áthaladó áram útjától, áram nemétől -egyen, váltó- váltó esetén frekvenciájától, feszültségtől, test ellenállásaitól, pillanatnyi testi illetve lelki állapottól. 

Soha ne nyúljon a sérülthöz, míg meg nem győződött arról, hogy az elektromos áram ki van kapcsolva.

A sérült további sorsa az áramkörből történő kiszabadításának gyorsaságán múlik.

A most következő változat csak a kisfeszültségű hálózaton történt baleset esetén alkalmazható. Ilyen pl.: az otthonainkban , munkahelyeinken található 230V illetve 400V-os hálózat .

Nagyfeszültségű hálózatból ne próbáljuk meg kiszabadítani a sérültet, mert érintés nélkül, már a sérült személy vagy a vezeték megközelítésekor is áramütést szenvedhetünk.  

  

Amennyiben a sérült kapcsolatban van a feszültség alatti résszel:
- ha tudja, kapcsolja le az áramforrást  (pl: biztosítékok, főkapcsoló…) Közben kiabálással -ha egyedül van- kérjen segítséget.
Ne vágja vagy tépje el a vezetéket, mert súlyos sérüléseket okozhat
- ha dugaszolóaljzatba csatlakoztatott készülék okozza a balesetet, akkor ki kell húzni a konnektorból. ( távolról akár a kábel megrántásával is megoldható)
akár a hibás készüléket is elmozdíthatja valamilyen száraz(!) szigetelő anyaggal. Ez lehet fa, papír, műanyag, vászon, gumi… bármi ami kéznél van. Ne használjon fémet vagy nedves tárgyat, mert vezeti az áramot és áramütés érheti Önt is. Vigyázzon, hogy a felhasznált tárggyal ne okozzon további sérüléseket.
- ha a balesetes pl egy elosztótáblánál áll, a ruhájánál fogva is elránthatja onnan, és így kiszabadíthatja az áramkörből. Saját kezére tekerjen száraz ruhát, ezzel is csökkentheti az áramütés veszélyét.
- ha a légzés leállt, kezdjen hozzá a mesterséges lélegeztetéshez „szájból-orrba".
közben hívjon segítséget, mentőt.
- régebben szívmasszázs is volt a teendők közt, de időközben kiderült, hogy több kárt okozhat , mint hasznot, ezért ezt nem javasolják.
- ha súlyos vérzést észlel, igyekezzen megszüntetni.
- ha megfelelő a légzés, de a sérült eszméletlen, helyezze stabil oldalfekvéses helyzetbe.
- ha vannak egyéb vérző vagy égési sérülései, lássuk el azokat

Stabil oldalfekvés alkalmazása
TILOS alkalmazni ha:
gerincsérülés,
súlyos mellkas sérülés,
medence / combcsonttörés,
nyílt hasi sérülés
gyanúja merül fel.




a hanyatt fekvő balesetes oldalához térdelve a dereka magasságában és térdei alá nyúlva a lábait felhúzzuk, amennyire csak lehet.


a térdeket erősen magunk felé húzva megdöntjük a törzsének középső részét és a medencéjét.

a túlsó karját nyújtott helyzetben becsúsztatjuk a medence alá.
a felénk eső karját a mellkasán keresztbetesszük, egyik kezünkkel a felkarját a válla alatt, másikkal a térdei alatt erőteljesen megfogva átfordítjuk a túloldalra.
 

kézfejét az arca alá helyezzük.

a felül lévő lábát kinyújtva ráhelyezzük a másik - behajlított- lábára.

 vissza

 

A teljesség igénye nélkül a mindennapi munkához szükséges adatok.

Szigetelt érvéghüvelyek színjelölései:

Az érvéghüvely:

 
Az érvéghüvelyeket vezetékkötések kialakításánál használjuk. Létezik szigeteletlen –egyszerű, az egyik végén kissé kitágított- és szigetelt – egyik végén színes műanyaggal ellátott – változat is. Többnyire választhatunk különböző hosszúságú érvégekből. Például a  1,5 mm2-es kapható 6-8-10-12-18 mm-es hosszban is.

 
A sodrott erű vezetékvéget elő kell készíteni a kötés kialakításához. Ezt régebben forrasztással is megoldották, de a szabványok tiltják.

 

alkalmazása:

Első lépésben a vezeték szigetelését a szükséges hosszúságban eltávolítjuk ( blankoljuk ). Ráhúzzuk a megfelelő méretű érvéghüvelyt, úgy, hogy a vezeték teljes hosszában kitöltse azt.

Ezután egy speciális szerszámmal, az érvégfogóval rápréseljük a vezetékre. Ez a szerszám elengedhetetlen ehhez a feladathoz. Nem pótolható csípőfogóval… Ez egy speciálisan kialakított présszerszám, ami a megfelelő erővel, a megfelelő formára alakítja az érvéget.

 Az így előkészített vezetékvég már alkalmas a kötések kialakítására. Beköthető szerelvényekbe ( kapcsoló, dugalj ) , sorozatkapcsokba (csoki)





IP fokozat meghatározása MSZ IEC 529 szerint:

 

Az első számjeggyel jelzett,

merev idegen testek elleni védettségi fokozatok.

Első számjegy

A védettségi fokozat

rövid leírása

meghatározása

0

Nem védett

-

1

Ø 50 mm és nagyobb merev idegen testek ellen védett

Ø 50 mm gömb vizsgálótárgy ne hatoljon be teljesen*

2

Ø 12,5 mm és nagyobb merev idegen testek ellen védett

Ø 12,5 mm gömb vizsgálótárgy ne hatoljon be teljesen*

3

Ø 2,5 mm és nagyobb merev idegen testek ellen védett

Ø 2,5 mm vizsgálótárgy egyáltalán ne hatoljon be

4

Ø 1 mm és nagyobb merev idegen testek ellen védett

Ø 1 mm vizsgálótárgy egyáltalán ne hatoljon be

5

Por ellen védett

Por nem hatolhat be olyan mennyiségben, amely a gyártmány működését zavarná, vagy biztonságát veszélyeztetné.

6

Por ellen tömített

Por nem hatolhat be.

* A vizsgálótárgy teljes átmérőjével ne menjen át a burkolat nyílásán.

 

Az első számjeggyel jelzett,

veszélyes részek érintése elleni védettségi fokozatok.

Első számjegy

A védettségi fokozat

rövid leírása

meghatározása

0

Nem védett

-

1

A veszélyes részek kézháttal való érintésével szemben védett.

Ø 50 mmgömb tapintóeszköz és a veszélyes részek között megfelelő légköz legyen.

2

A veszélyes részek újjal való érintése ellen védett

Ø 12 mm, 80 mm hosszú ízelt tapintóujj és a veszélyes részek között megfelelő légköz legyen.

3

A veszélyes részek szerszámmal való érintése ellen védett

Ø 2,5 mm tapintóeszköz ne hatoljon be

4

A veszélyes részek huzallal való érintése ellen védett

Ø 1 mm tapintóeszköz ne hatoljon be

5

A veszélyes részek huzallal való érintése ellen védett

Ø 1 mm tapintóeszköz ne hatoljon be

6

A veszélyes részek huzallal való érintése ellen védett

Ø 1 mm tapintóeszköz ne hatoljon be

 

A második számjeggyel jelzett,

víz elleni védettségi fokozatok.

Második számjegy

A védettségi fokozat

rövid leírása

meghatározása

0

Nem védett

-

1

Függőlegesen eső vízcseppek ellen védett

A függőlegesen eső vízcseppeknek ne legyenek káros hatásai.

2

Függőlegesen eső vízcseppek ellen védett, 15°-kal elbillentett burkolat esetén

Függőlegesen eső vízcseppeknek ne legyenek káros hatásai, ha a burkolat a függőlegeshez képest mindkét irányban 15°-ig terjedően bármilyen szögben el van billentve.

3

Permetező víz ellen védett

A függőlegeshez képest mindkét irányban 60°-ig terjedően bármely szögből permetezett víznek ne legyenek káros hatásai.

4

Fröccsenő víz ellen védett

A burkolatra bármely irányból fröccsentett víznek ne legyenek káros hatásai.

5

Vízsugár ellen védett

Bármely irányból a burkolatra irányított vízsugaraknak ne legyenek káros hatásai.

6

Erős vízsugár ellen védett

Bármely irányból a burkolatra irányított erős vízsugaraknak ne legyenek káros hatásai.

7

Időszakos vízbemerítés hatásai ellen védett

Káros hatásokkal járó vízmennyiség ne hatoljon be, ha a burkolat szabványos nyomás-és időviszonyok között időszakosan vízbe van merítve.

8

Tartós vízbemerítés hatásai ellen védett

Káros hatásokkal járó vízmennyiség ne hatoljon be, ha a burkolat a gyártó és felhasználó megállapodása szerinti, a 7. számjegyre előírtaknál szigorúbb viszonyok között tartósan vízbe van merítve.


 Szabadvezetékek megközelítése:

szabadvezeték névleges feszültsége
kV
A veszélyes közelség kiterjedése
m
legfeljebb 1    - szigetelt vezeték 0,3
legfeljebb 1    - csupasz vezeték 0,6
1-től 10-ig 1,2
22 és 35 1,5
120 2,0
220 3,0
400 4,0
750 7,0

 

Abszolút küszöb a legkisebb erősségű inger erőssége, amely megbízhatóan különböztethető meg az inger hiánytól.

 Látás: gyertyaláng 50 km-ről, sötét, tiszta éjszaka.

 Hallás: karóra ketyegése 6 m-ről, csendes körülmények között.

 Ízlelés: egy teáskanálnyi cukor 9 l vízben.

 Szaglás: egy csepp parfüm 6 szobányi levegőben.

 Tapintás: egy légy szárnya 1 cm magasságról az arcra ejtve.

 


Elektromos készülékek, berendezések biztonságos használatához valamint otthoni amatőr villanyszerelés biztonságos elvégzéséhez szeretnék néhány jó tanáccsal segítséget nyújtani.

Az alábbi összeállítás a leggyakrabban elkövetett hibák alapján készül.
Ez az oldal nem a szakembereknek készült, ezért próbálom mindenki számára érthetően tömören és alapszinten összeállítani, a véleményem szerint legfontosabbakat.
Sok esetben nagyon apró, szinte nevetségesnek tűnő hibákkal lehet elektromos tüzet vagy balesetet okozni. Kis odafigyeléssel, akár egy 50-100 forintos alkatrész beszerelésével, vagy néhány perccel tovább tartó munkával baleseteket, tüzeket lehet megelőzni.

 
A hosszabbító

Elhelyezésénél vigyázzunk, ne lógjon be olyan helyre, ahol leránthatjuk, vagy megbotolhatunk benne.


Használatbavétel előtt vizsgáljuk meg, nincs-e látható sérülés a kábelen, vagy a csatlakozókon.

Hibásnak tekinthető a hosszabbító abban az esetben is, ha a csatlakozóból a kábel külső szigetelése kicsúszott. 


Elhelyezésnél figyeljünk arra, hogy ne legyen rátolva bútor, gép, vagy bármi más, ami sérülést okozhat a kábel szigetelésén. Nem csak éles, hanem tompa de nehéz tárgyak is veszélyesek lehetnek. Utóbbiak képesek olyan mértékben összepréselni a kábelt, hogy annak vezető erei összeérve zárlatot okozzanak.
Ne lépjünk a hosszabbító kábelére és azt ne tegyük szőnyeg, lábtörlő, stb alá.
 

Több hosszabbítót ne dugjunk egymásba. Ez megváltoztatja terhelhetőségét és olyan mértékben megváltozhat az így kialakított áramkör hossza, hogy annak védelmét ellátó kismegszakító nem lesz képes időben kikapcsolni sem zárlat, sem túlterhelés esetén.


Használat közben ne hagyjuk a hosszabbítót összetekerve, vagy a kábeldobra felcsévélve. Nagyobb terhelésnél hatására a feltekercselt része olyan mértékben melegedhet, hogy a kábel szigetelése összeolvad.


Ne használjunk olyan hosszabbítót, melynek falra szerelhető csapfedeles dugaszoló aljzat a vége. Ezekből előszeretettel készítenek hosszabbítókat, mert azt hiszik az IP44 védettség miatt, az a dugalj a szabadban is használható. Ez nem így van. A dugalj víz behatolása elleni védettsége csak szakszerűen tetejével felfelé és függőlegesen felszerelve érvényes. Sajnos ezek belsejében nincs olyan szerkezeti elem, ami a kábelt rögzítené kicsúszás ellen.  A vezető erek elektromos csatlakozása erre a célra nem megfelelő.


Ha kisgyermek jelenléte is várható a hosszabbító közelében, akkor a szabadon maradt dugaljakba tegyünk gyerekvédő dugókat. Természetesen csak akkor, ha nincs benne gyárilag gyerekvédelem.


A dugvillákat határozottan mindig ütközésig toljuk be a dugaljba. Az épphogy beleillesztett dugó melegedni, szikrázni fog és jó kiindulási pontja lehet akár egy lakástűznek is.


Ne a kábelnél fogva húzzuk ki a villásdugókat. Ennek következménye lehet a kábel szakadása, vagy a dugalj kirántása a falból. Ha nem kilökős dugaljunk van egyik kezünkkel támasszuk meg a dugaljat, míg a másikkal a dugvillát kihúzzuk. Így főként a régebbi szerelésű dugaljakat nem rántjuk ki a falból.


Vizes kézzel ne nyúljunk hosszabbítóhoz de más elektromos berendezéshez se. Kezünkön lévő víz olyan helyekre juthat be és vezetheti onnan vissza hozzánk az elektromosságot, ahová száraz kézzel szándékosan sem tudnánk benyúlni. Arról nem is beszélve, hogy nedves bőrünknek kisebb az ellenállása az elektromos árammal szemben, ezért súlyosabb következményekkel jár egy esetleges áramütés.
Kisgyerekeknek két dolgot szükséges megtanítanunk. Amíg kicsik, azt kell tudniuk, hogy a hosszabbító a dugalj, kapcsoló stb nem játékszerek. Amikor már képesek ezek használatára, akkor mutassuk meg nekik ezek biztonságos használatát. Szigorúan csak felnőtt felügyelete mellett gyakorolhassák tudásukat egy ideig. Azt is nagyon fontosnak tartom, hogy tanítsuk meg a kicsiknek mit tegyenek akkor ha valami váratlan dolog történik. Például ha kiesett a dugalj a falból amikor kihúzta akkor ne próbálja visszagyömöszölni, hanem szóljon szüleinek…


Ha a hosszabbító dugói melegszenek, akkor vagy túl vannak terhelve, vagy oxidáció esetleg laza bekötés miatt rossz az érintkezés.


A hosszabbítókon fel van tüntetve terhelhetőségük is. Ezt minden esetben figyelembe kell venni.

A megtoldott, vagy sérült és szigetelőszalaggal javított hosszabbító továbbiakban is balesetveszélyes marad. A szigetelőszalag nem ad megfelelő mechanikai védelmet. Hő pl napsütés hatására a ragasztó anyaga megolvad, az egymásra tekert rétegek szétcsúsznak. Nagy hidegben rideggé és ezáltal törékennyé válhat. A nedvesség ellen sem nyújt védelmet.


Szabadtéri munkákhoz ( fűnyírás…) lehetőleg használjunk áramvédő kapcsolót. Építési munkákhoz ( betonkeverő…) kötelező használni áramvédő kapcsolót.

folyt.köv.
Content 7
Content 8

© 2008 nagyvill.hu